Örkény István: Groteszk és abszurd a novellákban

Élete:  Budapest, nagypolgári zsidó család  A háború alatt többször behívták katonának: zsidó származása miatt munkaszolgálat  a háború, a hadifogság élménye mély nyomot hagyott benne és művészetében is  A II. világháború után próza- és drámairodalmunk meghatározó személyisége  pályája felfelé ível, de néhány írása nem tetszik a hatalomnak, így évekig nem publikálhat  Kossuth-díj  Újszerű, groteszk látásmód jellemzi műveit Művei: Kisregények: Macskajáték, Tóték Drámák: Tóték, Vérrokonok Hagyományos értelemben vett novellák Egypercesek novellák (megteremtője) Örkény műveit esztétikai minőség jellemzi: a humor, a komikum; a groteszk és az abszurd Groteszk: - megjelenítésének lényegi eszköze a szerkezet, a mü eleimeinek egymáshoz való viszonya; nevetséges és az ijesztően torz, furcsa, félelmetes egyesítése - groteszk lehet egy figura, egy jelenség, egy helyzet - a groteszk mélyén mindig kritika áll Abszurd: - képtelen, lehetetlen, meghökkentően szokatlan helyzet - mivel a XX. század is abszurd, az ember gyakran kerül abszurd helyzetbe - Groteszk dráma - a II. vh. és a front, ill. a hadifogság sok élményadagot adott - Eredetileg Pókék cimmel forgatókönyv - 14 nap alatt a Mátrában játszódik a II. világháború alatt - Eredetileg a gyerekük, Gyula a fronton van és szabadságra hozzájuk érkezik az őrnagy; remélik ha vendégül látják a fiuknak jobb dolga lesz a fronton; tetteiket motiválja - a tiszt furcsa szokásai, hóbortjai, szeszélyei, kívánságai teljesen felborítják a család normális életét - Gyuri a postás nem kézbesíti a szomorú táviratokat, így nem tudják meg, hogy Gyula fiuk halott; továbbra is kiszolgálják az őrnagyot, majd a végén Tót megöli - Fő kérdése a műnek meddig lehet elmenni a kompromisszumokban az igaz ügyért, meddig tudjuk személyiségünket feladni? - a történet valószerűen, a realitás talaján kezdődik, de egyre több képtelen helyzet, ötlet jelentkezik,  elmegy a groteszk és az abszurd felé Mi fokozza az egész helyzet abszurditását? (logikátlan, képtelen helyzetek) - a család nem tudja, amit az olvasó már tud: fiuk már rég halott, így a család alkalmazkodása fölösleges - a család két nőtagja a végsőkig alkalmazkodik; a családfő lázadozik - kénytelen elfogadni (a fiuk érdekében, felesége nyomására) pl. a megváltozott napirendet - roggyantott térddel kénytelen járni, hogy ne érezze a vendég kis termete miatt kisebbrendűnek magát - kénytelen leszokni az ásítás, a nyújtózkodásról, sőt elvei ellenére kénytelen beszállni az őrült dobozolásba - a család teljesen kiszolgáltatott és megalázkodó lett - Tóték csak akkor lélegezhetnek fel, amikor a 2 hét eltelte után az őrnagy távozik - örömük azonban korai volt, mert az őrnagy visszajön: egy felrobbantott híd miatt nem közlekednek a szabadságos vonatok - megint kezdődne elölről az őrült dobozolás, a szeszélyeknek való megfelelés, de Tót egy alkalmas pillanatban egy hatalmas margóvágóval 4 egyforma darabra vágja az őrnagyot -  a megalázott ember így lázad fel  Jellemek (torz jellemek) - A kisregény középpontjában az őrnagy áll, körülötte forog az egész Tót család + vannak epizódszereplők (a plébános + a postás, akinek különösen fontos a szerepe a történetben, hiszen ő nem kézbesíti a Tót fiú haláláról értesítő sürgönyt)  Értelmezések - Groteszk kép a háborús hátországról, a kisregény a háborús idők modellje - Milyen probléma áll a középpontban?  A hatalom és az áldozat viszonya körvonalazódik: a zsarnok, hatalom és megalázkodó kisember viszonya  Ez a viszonyrendszer megvalósulhat, érvényesülhet: • a történelmi szituációban (fasizmus, háború, személyi kultusz) • szűkebb, kisebb közösségben (család, munkahely, egyéb emberi kapcsolatok)  A regény a következőkre mutat rá: 1. Az eredetileg normális gondolkodású emberek, tömegek milyen alázattal szolgálják ki a történelem agresszív erőit 2. Hogyan torzul el egy függő helyzetben, a félelem hatására az emberi jellem 3. Milyen nevetséges és szánalmas az ember, amikor feladja önmagát 4. Az elnyomott kisemberek alkalmazkodása hogyan erősíti a hatalmaskodó önkényt

Jókai Mór- Az Arany ember motívumai

Élete: - irodalmunk egyik legkiemelkedőbb és legolvasottabb regényírója - Komáromban született - A Tízek Társaságának a tagja - Részt vesz az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, a márciusi pesti események vezéralakja, majd Tardonán bujdosik - Parlamenti képviselő - 1904-ben ünnepelt költőként hal meg Regényei: Az 1850-es években több olyan regényt írt, melyben a reformkor nemzeti törekvéseit, vagyis a közelmúltat ábrázolja romantikus írói eszközökkel, pl. Egy magyar nábob. A ’60-70-es években pedig regényei a szabadságharc eszményített ábrázolását adják, illetve a magyar kapitalizmus kialakulását, pl. Az arany ember. A modern polgári világ egyre nagyobb elidegenedéssel tölti el az írót és regényeiben legkedvesebb hősei számára a menekvést teremti meg egy- egy sziget fölrajzolásával. Az arany ember: A valós történten alapuló regényt az író Balatonfüreden írta csaknem 6 hét alatt. Szerkezetileg összefogott, harmonikus mű. Romantikus és realista stílusjegyek is megfigyelhetők a műben: Romantika: Olyannak ábrázolja a világot, amilyennek lennie kellene. Realizmus: Olyannak ábrázolja a világot, amilyen valójában. Fő szervező elve: Két antik eredetű mítosz az alapja: a Midász király története, melyben a királynak minden arannyá változik a kezében; Jókai többször is utal erre. A másik mítosz Polükratészt idézi, akinek rendkívüli szerencséje volt; a műben Tímárnak többször is eszébe jut, hogy hasonló a sorsa és rettegni kezd a szerencséjétől. Időviszonylata: Nem határozza meg konkrétan a cselekmény időpontját. A néha felbukkanó dátumok ellentmondanak egymásnak. Az 1820-as vagy 1830-as évek elején kezdődik és kb. 10 év telik el. Motívumok: Már a kezdő fejezetekben is megjelennek mindazok a motívumok, cselekményelemek, amelyek később felerősödve, kibontva adják a regény cselekményszövetét s így szó van valamennyi fontos szereplőről. Komárom: a pénz világa. Jókai szülővárosa, így jól ismeri. A kapitalizmus bemutatása. Konklúzió: a pénz tönkreteszi az embereket. Előhozza mindenkiből a bűnt. Az elüzletiesedett életben a cselekvések mozgatórugója a pénz. Senki szigete: A nagyvárosból, a civilizációból való elvágyódás jelképe, irodalmi toposz. A kapitalizmus, a haszonelvűség ellentéte. A sziget szó szerint senkié: nincsen rajta a térképen, nem tudnak róla a hatóságok. A szigeten cserekereskedelem folyik. A pénznek nincs értéke, nincsenek szabályok, törvények. A bűnbeesés előtti édenkertet mutatja be, a boldogság földje. Itt harmonikusak az emberi kapcsolatok, lakói állandóan nyugodtak. A természet részeként önmaguk lehetnek. Romantikus ábrázolásmódú: az eszményített világ képe. Rousseau nézetei jelennek meg az ábrázoláskor: az ember eredendően jó, csak a magántulajdon megjelenésével válik rosszá. Komárom felé vezető útjukon fedezik fel a Senki szigetét és lakóit. Timea és Noémi kölcsönös ellenszenve már sokat sejtetően megmutatkozik. A cica, Narcissza körül keletkezik köztük nézeteltérés. Duna: A regény elején romantikus tájleírás a dunai tájról a romantika teljes kelléktárát felvonultatja. Sorsdöntő események színhelye: kincs megtalálása, elsüllyedt hajó rakományából való meggazdagodás. Timár nyilvános életét elválasztja a titkos életétől. Arany, kincs: gazdagság, bűnbeesés jelképe. Pozitív értelmezés a siker, lehetőség egy jobb élet kezdetére. Hold: A ferde alakú hold utal a becstelenségre, csalásra, a pénzszerzési lehetőségekre. Vörös félhold: Timár Mihály végzetes botlásának szimbóluma. A haldokló Ali Csorbadzsi tört mondataiban jelentkezik első ízben a vörös hold, a vörös félhold motívuma, mely ismételten vissza- visszatér Timár életének válságos fordulóin, mint bűnre csábító jelentés vagy a lelkiismeret- furdalás szimbóluma. Jég: a lélek jelképe a műben, Krisztyán Tódor halálakor jelenik meg. A Balaton jegének repedése a lélek kettészakadására, a kettős személyiségre utal. Hála: A legelső találkozás a Szent Borbála fedélzetén már sejteti Timár és Timea későbbi viszonyát. A török kislány hálát érez ugyan megmentője iránt, de bensőségesebb rokonszenvet nem. Arany ember: A vámtiszt levélében azt üzeni sógorának, Kacsuka Imre úrnak, hogy Timár arany ember. Féltékenység: Mikor a süllyedő hajóról megmentett Tímea belép a Brazovics házba, rejtetten felsejlenek már a később oly végzetessé váló szenvedélyek: a gyűlölködés, a féltékenység. Szerelem A szerelem motívuma fontos a műben. A viszonzott (Mihály –Noémi) és a viszonzatlan (Mihály – Tímea, Tímea –Kacsuka hadnagy) szerelmek. Emiatt él Tímár kettős életet. Bosszú Gyakran a bosszú motívuma vezérli az embereket. Tímár bosszút áll Brazovicsékon, azért ahogy Tímeával bántak, és Athelie is bosszút akar állni Tímeán. Véletlen/Szerencse A kalandosság fontos jellemzője a regénynek, gyakran a fordulatokat a véletlen befolyásolja. Tímár megtalálja a kincset. Krisztyán belefullad a Balatonba. A regény megoldása romantikus ábránd; az ember nem léphet ki a világból, nem vonulhat ki a társadalomból.