Örkény István: Groteszk és abszurd a novellákban

Élete:  Budapest, nagypolgári zsidó család  A háború alatt többször behívták katonának: zsidó származása miatt munkaszolgálat  a háború, a hadifogság élménye mély nyomot hagyott benne és művészetében is  A II. világháború után próza- és drámairodalmunk meghatározó személyisége  pályája felfelé ível, de néhány írása nem tetszik a hatalomnak, így évekig nem publikálhat  Kossuth-díj  Újszerű, groteszk látásmód jellemzi műveit Művei: Kisregények: Macskajáték, Tóték Drámák: Tóték, Vérrokonok Hagyományos értelemben vett novellák Egypercesek novellák (megteremtője) Örkény műveit esztétikai minőség jellemzi: a humor, a komikum; a groteszk és az abszurd Groteszk: - megjelenítésének lényegi eszköze a szerkezet, a mü eleimeinek egymáshoz való viszonya; nevetséges és az ijesztően torz, furcsa, félelmetes egyesítése - groteszk lehet egy figura, egy jelenség, egy helyzet - a groteszk mélyén mindig kritika áll Abszurd: - képtelen, lehetetlen, meghökkentően szokatlan helyzet - mivel a XX. század is abszurd, az ember gyakran kerül abszurd helyzetbe - Groteszk dráma - a II. vh. és a front, ill. a hadifogság sok élményadagot adott - Eredetileg Pókék cimmel forgatókönyv - 14 nap alatt a Mátrában játszódik a II. világháború alatt - Eredetileg a gyerekük, Gyula a fronton van és szabadságra hozzájuk érkezik az őrnagy; remélik ha vendégül látják a fiuknak jobb dolga lesz a fronton; tetteiket motiválja - a tiszt furcsa szokásai, hóbortjai, szeszélyei, kívánságai teljesen felborítják a család normális életét - Gyuri a postás nem kézbesíti a szomorú táviratokat, így nem tudják meg, hogy Gyula fiuk halott; továbbra is kiszolgálják az őrnagyot, majd a végén Tót megöli - Fő kérdése a műnek meddig lehet elmenni a kompromisszumokban az igaz ügyért, meddig tudjuk személyiségünket feladni? - a történet valószerűen, a realitás talaján kezdődik, de egyre több képtelen helyzet, ötlet jelentkezik,  elmegy a groteszk és az abszurd felé Mi fokozza az egész helyzet abszurditását? (logikátlan, képtelen helyzetek) - a család nem tudja, amit az olvasó már tud: fiuk már rég halott, így a család alkalmazkodása fölösleges - a család két nőtagja a végsőkig alkalmazkodik; a családfő lázadozik - kénytelen elfogadni (a fiuk érdekében, felesége nyomására) pl. a megváltozott napirendet - roggyantott térddel kénytelen járni, hogy ne érezze a vendég kis termete miatt kisebbrendűnek magát - kénytelen leszokni az ásítás, a nyújtózkodásról, sőt elvei ellenére kénytelen beszállni az őrült dobozolásba - a család teljesen kiszolgáltatott és megalázkodó lett - Tóték csak akkor lélegezhetnek fel, amikor a 2 hét eltelte után az őrnagy távozik - örömük azonban korai volt, mert az őrnagy visszajön: egy felrobbantott híd miatt nem közlekednek a szabadságos vonatok - megint kezdődne elölről az őrült dobozolás, a szeszélyeknek való megfelelés, de Tót egy alkalmas pillanatban egy hatalmas margóvágóval 4 egyforma darabra vágja az őrnagyot -  a megalázott ember így lázad fel  Jellemek (torz jellemek) - A kisregény középpontjában az őrnagy áll, körülötte forog az egész Tót család + vannak epizódszereplők (a plébános + a postás, akinek különösen fontos a szerepe a történetben, hiszen ő nem kézbesíti a Tót fiú haláláról értesítő sürgönyt)  Értelmezések - Groteszk kép a háborús hátországról, a kisregény a háborús idők modellje - Milyen probléma áll a középpontban?  A hatalom és az áldozat viszonya körvonalazódik: a zsarnok, hatalom és megalázkodó kisember viszonya  Ez a viszonyrendszer megvalósulhat, érvényesülhet: • a történelmi szituációban (fasizmus, háború, személyi kultusz) • szűkebb, kisebb közösségben (család, munkahely, egyéb emberi kapcsolatok)  A regény a következőkre mutat rá: 1. Az eredetileg normális gondolkodású emberek, tömegek milyen alázattal szolgálják ki a történelem agresszív erőit 2. Hogyan torzul el egy függő helyzetben, a félelem hatására az emberi jellem 3. Milyen nevetséges és szánalmas az ember, amikor feladja önmagát 4. Az elnyomott kisemberek alkalmazkodása hogyan erősíti a hatalmaskodó önkényt