Élete:
1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán. Selmecbányán töltött diákévek után, jogász lett Pesten. Esküdt lett Balassagyarmaton Mauks Mátyás szolgabíró mellett. 1873 nyarán megnősült Mauks Ilonával. Dickenset ismeri meg általa, ezzel a romantika és a realizmus keverékét. A kiegyezést követő csalódás nemcsak közéleti válsághoz vezetett. Nem sikeres író.
1878-ban újságíróként Szegedre került. Szerették, megbecsülték. Innen kezdve jobb a dolga.
Itt egy egészen másfajta paraszti világ nyílik meg el a misztikummal töltött, babonás, naiv nógrádi faluval szemben ez a paraszti élet ridegebb, keményebb. 1881-ben visszatért Pestre először egy népszerű hetilap, az Ország-Világ segédszerkesztője lett.
81 augusztusában megjelent a Tót atyafiak című novelláskötete, négy korábban már különböző. Lapokban közreadott elbeszéléssel. Mikszáth szinte egyik napról a másikra híres író lett.
1883-ban, újra megesküdött volt feleségével, Mauks Ilonával. 1887-ben képviselő lett, s az maradt élete végéig. A kiegyezés korának félfeudális Magyarországa a maga időszerűtlen, bomló társadalmi berendezkedésével kihívta maga ellen a jobbak bírálatát.
Művei híven tükrözték vissza az úri- nemesi társadalomfokozódó erkölcsi-szellemi züllését.
Nagy kritikai realista regényei (Beszterce ostroma, Az új Zrínyiász, Különös házasság, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, A fekete város). Megveti ezt a nemesi világot, de belülről látja: elítéli, de megérti. Ez adja egészen sajátos hangvételét és ábrázolási módját.
Mikszáth írásművészete a romantikából a realizmusba való átmenet. Ő volt a dzsentri első igen pontos bírálója. Az országgyűlési képviselők és a Monarchia bírálója. Sikerét a Tót atyafiak , és A jó palócok hozza meg. Az 1880-as évektől már nem a regény, hanem a novella lesz az uralkodó műfaj. Ez a realizmus megjelenésének és a hírlap- és folyóirat-kiadás vált elsődlegessé. Először Jókai hatása érvényesül munkásságában, de a Tót atyafiak és A jó palócok már fordulatot jelent. A városban értékvesztést lát. Nyelvezete közvetlen. A dezillozionizmus keríti hatalmába a kiegyezés után és a történetek a korhangulatot, tükrözik.
1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig főszerkesztője volt. 1899.február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újságfőmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagy jutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910.május 28-án meghalt.
Mikszáth írásművészetének jellemzői:
Főleg kisebb műveiről és nem regényeiről híres. Műveiből hiányzik a teljesség, a társadalom átfogó ábrázolása. Eltűnik a retorika és a pátosz, élőbeszédszerű könnyed, természetes stílus. Szubjektív előadásmód, népi mesemondó tudatvilága, anekdoták
áradó mesélőkedv a szerkezeti zártság szétzilálása. Inkább az érdekes eseményekre összpontosít, nem a mélyebb összefüggésekre. Jókaitól eltérően már nem az úr, hanem a paraszt a főszereplő. Jellemábrázolásaiban kísért a romantikus egyoldalúság, gyakran idealizálja őket. Hiányzik az elmélyültebb lélektani elemzés. Természet és ember kapcsolata. A novellákat összekapcsolják a szereplők. Foglalkoztatták a társadalmi fejlődés gondjai .
A Beszterce ostromában használ anekdotákat, ami ismert személyről szóló kerek, gyakran mulatságos történet. (Pongrácz István megjelenése vicces, mivel különc ember. A kortól elmarad és a nemesi rendszer szerint él.)
Tót atyafiak: 4 novella. Realista ábrázolás. Hőseik a civilizációtól elzárt, magányos, hegyi emberek, akiknek sokkal fontosabbak emberi kapcsolataiknál állataik és a természet. Mikszáth nem talál témát a nagyvárosban, ezért a faluról ír és a benne élő parasztokat szerepelteti. Itt anekdotákból, epizódokból, megfigyelésekből, népi mondákból áll össze a kép, ahogy környezetük ismerte meg őket. A második rész azonban mindig gyökeres ellentétben áll az elsővel - a nép fiai nem is olyanok amilyennek látszanak.
Az arany kisasszony
Fontos szerepe van a tájleírásnak, szinte állóképpé merevíti a cselekményt a leírással. Az idő megy, de nem változik semmi Selmecbányán. Csak öregednek az emberek. Csemez Krisztina megtetszik a szomszéd Mirkovszkinak, de az apja, csak a lány súlyával megegyező aranyért adja oda lányát. A fiú elmegy Amerikába, és többé nem jelenik meg. A környező világ változik míg a hegyekben élő parasztoké nem. Egy zárt világot ír le. A lényeg az életképek és az anekdoták. Az elbeszélés itt narratív. Nevetséges túlzásokat iktat a szövegbe.
Az a fekete folt
Itt az úr Olej Tamás, (brezinai bacsa, az egyedüli akit belülről láttat) akinek három ember parancsol: az Isten, a talári herceg és a tekintetes vármegye. Alakja egyes szám 3. személyű, vagyis alá van rendelve az elbeszélőnek. A falusiak szerint érzéketlen, az erdők vadállata (felesége temetésén nem sírt - pedig még most is hallja hangját a lombok susogásában). A cselekmény éppen jellemének hajlíthatatlanságának feszül; a herceg próbálja behálózni Olej lányát - mint apa ellenáll, megfenyegeti az urat. Mikor hallja a mesebeli gazdagság lehetőségét meginog, de tisztessége hamar felülkerekedik. Nem tud megszabadulni a gondolattól, hogy eladta volna lányát, mardossa a bűntudat, majd amikor a lány helyett csak az ajándéklevelet találja összetörik, és elpusztítja mindazt, ami számára a legfontosabb volt - nem tud becstelenül élni; erkölcsileg a kéjsóvár herceg fölé emelkedik. Más szereplők szerepeltetése csak jelzésszerű és alig tudunk meg róluk valamit. A természet segítségével írja le a belső lélekrajzot. A mű végén a fekete folt, ahol nem nő ki a fű ott volt az akol, és a lelkiismeret furdalást így vetíti ki. Ez egyben egy változást mutat be. A természet jelképpé válik a műveiben.
Lapaj, a híres dudás
Lapaj magának való, a természettel él, kapcsolata az emberekkel laza. Érzéketlenné válik (amikor a lány a vízbe megfullad), de a Sors megkísérti, felolvasztja a jégréteget; gyorsan változik - megtartja a nő gyerekét, amit a kunyhóban talál és elkezdi élvezni - ő is gyermekké válik - a gyerek is megszereti őt; végül feláldozza a híres dudáját, hogy felnevelje a csecsemőt.
A jó palócok: 15 elbeszélés. Mikszáth palócai sokkal beszédesebbek, mint a nagy hegyek zord lakói. Itt az egyetlen hideg ember az öreg Filcsik István, de ő nem palóc (hanem tót) és nem is paraszt. Ezekben a novellákban még gyakran bukkanhatunk romantikus túlzásokra és jellemfordulatokra. Mikszáth elfordul Jókaitól, már nem az úr, hanem a paraszt a főhős. Gyakran idealizálja őket - erkölcsi tisztaságukkal, romlatlanságukkal uraik fölé emeli őket. Tematikája ezzel erkölcsi és többre tartja a parasztot az uránál. Ezek a történetek nem falusi idillek, mindenhol ott rejlik egy-egy nyugtalanító tragédia. Mikszáth hegyi emberei és parasztjai lojálisak uraikkal szemben, nincsen bennük lázongó dac vagy forradalmi indulat, a békés megelégedést azonban mindig megzavarja valami, amiből aztán a cselekmény kerekedik. A jó palócok kedves tájaira, gyermekkori ismerősei közé vezet el. Sokkal otthonosabban mozog, beleéli magát hiedelmeikbe, átveszi paraszti szemléletüket, és nagy-nagy szeretettel beszél róluk, nem is mindig lehet tudni, hogy a szereplő vagy az író mesél. Lényegesen különböznek az előző kötet hőseitől - ők falvakban élnek, szeretik egymást, szegről-végről mindenki rokon. Nincsenek egymás előtt titkaik, rejtett érzelmeik vagy gondolataik. Ha valakinek lenne, az úgyis hamar kiderül. Ezért nem is lehetnek olyan jellegű ellentétek kötöttük mint a tót elbeszélések szereplői esetében. Ezekben a novellákban Mikszáth a sűrítés mesterének bizonyul, nincs meg az a hömpölygő mesélőkedve, az eseményeket nem részletezi, balladás sejtetéssel utal a lényeges fordulatokra. Fontos szerepe van a csodáknak, babonáknak, hiedelmeknek; a bűnös bűnhődik; a jó elnyeri jutalmát - Isten és a természet is védi; minden szép és idilli. A megjelenítés gyakran meseszerűnek tűnik. Mikszáth elbeszélőként jelenik meg a művekben és nem csak összeköti az eseményeket, hanem ő meséli el őket, narratív előadásmód. Megjelenítés módja képies.
A bágyi csoda: A csoda motívum úgy jelenik meg, hogy Vér Klára megcsalja a férjét (Gélyi Jánossal) és a folyó visszafelé folyik a sok el nem hordott szeméttől. S előtte azt, mondta férjének, akkor fordul el tőle, ha a patak visszafelé folyik.
Bede Anna tartozása: Bede Erzsi, Anna testvére, a babonákhoz híven, nővére halála után ő tölti le a börtönbüntetést, hogy nővére lelke tiszta maradjon.
A néhai bárány: Az áradáskor elveszett bárányt a gazda ellopja Baló Borcsától és ezzel a paraszt a gazda fölé emelkedik.
Használt elemek:
Tárgyi néprajz
Környezetrajz
Gazdaság, háztáj
Berendezés, használati tárgyak (néhai bárány)
Ruha- hajviselet
Az egyszerű hétköznapi élet leírása, jellegzetes munkák.
Szellemi néprajz elemei
Népszokások, jeles napok
Babonák (kút, fekete)
Közmondások, megszólítások, nevek. Az élőbeszéd imitációját kelti.
Főbb művei még:
Beszterce ostroma, A gavallérok, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Új Zrínyiász
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése