Zrínyi Miklós (1620-1664):
A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Politikus és hadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen, a törökkel való csaták szünetében foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török ellen harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán.
1620-ban Csáktornyán született, Horvátország, arisztokrata családba. Apja végrendeletében fiai gyámja a király. Nevelőjük Pázmány Péter, jezsuita neveltetés, tanulmányaik: Bécs, Nagyszombat. Itáliai utazás, járt a pápánál is. Házassága: Draskovich Mária Eusébia, második felesége: Löbl Mária Zsófia. Katonáskodott: 30 éves háború, I. Rákóczi György elleni hadjárat, sziléziai háború a svédek ellen, 1664-ben téli hadjárat (szentgotthárdi győzelem, vasvári béke..). Célkitűzései: nemzeti hadsereg létrehozása, szervezkedett a Habsburgok ellen. Ezután „váratlanul” Csáktornyán egy vadkan megölte.
Művei:
• Tábori kis tracta: katonai kézikönyv rész (nem készült el teljesen)
• Vitéz hadnagy: több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés gyűjteménye, tartalma: ideális hadvezér személye
• Mátyás király életéről való elmélkedés: nemzeti uralkodó típusát mutatja be, példa a független, erős, centralizált magyar állam kiépítésére
• Az török áfium ellen való orvosság: szenvedélyes hangú röpirat, változatos hangnem, logikus felépítés, téma: az állandó nemzeti hadsereg megteremtése mellett érvel
Barokk vonások a Szigeti veszedelemben
1, Nyelvi, stiláris gazdagság
2, Monumentalitás, mely a műfajválasztás tekintetében is megfigyelhető. Az eposz nagy terjedelmű, rengeteg szereplőt és nagyszabású hősöket vonultat fel. Lényeges, hogy a költő a várvédelmet nemcsak a török-magyar, hanem a török s az egész keresztény Európa világméretű eseményeként ábrázolta. Hosszú, tekervényes körmondatai, részletező hasonlatai is a barokk monumentalitást bizonyítják. Csataleírásban is a méretek felnagyítását alkalmazza (török sereg félelmetes ereje, nagysága, a magyarok erkölcsi fölénye stb.)
3, Mivel a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos érzület is kimutatható a Szigeti veszedelemben. Az initiatio Christi, Krisztus megváltásának jelenetét ismétli meg. Zrínyit, a nemzeti hőst, Krisztus katonájaként mutatja be, vele imádkozás közben találkozunk a 2. énekben: “Zrínyi egy hajnalban, az mint volt szokása, | Valamikor hajnalnak volt hasadása, | Az szent feszület előtt térden áll vala, | S így kezde könyörgeni az ű szent szája”. A költő csodás elemeket előszeretettel alkalmaz – pld. az ima után a kereszt meghallgatja Zrínyi szavait: “Ím az te könyörgésedet meghallgattam, | Az te buzgó szüvedet mind általláttam.”. A mű végén az angyali légió elűzi a pokolbeli lelkeket és a hősök lelkét a mennybe szállítja.
4, Politikai szándéka: mozgósítás a török ellen. Zrínyi e művében fogalmazza meg felismerését, hogy a magyarság nem számíthat segítségre, saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a török seregektől.
5, Szándékos illúziókeltés jellemzi, a csodás elemeket hihetővé teszi, valószerűvé váltja: a vereséget győzelemként mutatja be (paradoxon elem): a védősereget győztesként tünteti fel a várat elfoglaló ellenséggel szemben, de a történelmet nem hamisítja meg.
6, Festői látásmódjával nemcsak az illúziókeltést, hanem a monumentalitást is szolgálja. Pld. a szultán külső jellemzése: fantáziát tágító (idézni könyv 28/ 36-37), érzelmeket fakasztó képekkel jellemez s a tényanyagok reális adagolásával szoktatja hozzá a valószerűtlen elfogadásához.
7, Különböző műfaji elemeket kever:
Lírai: elmélkedések, dalszerű betét, pld. a 3. énekben: Szkender bég és Rézmán kávézik közben egy fiú lantozik. Lírai reflexió: pld. 12. ének Cumillea halála, Delimán őrjöngése. Könyv. 155.
Epikai: leíró jellegű részletek, elbeszélések, seregjellemzések. Könyv. 20.
Drámai: párbeszédes jelenetek, dialógusok – 3. ének eleje – konfliktushelyzetek pld. Deli Vid és Delimán párbajának során
Kulcshelyzetekben szónoklatokat alkalmaz, így a retorikus hangnemet jeleníti meg, pld. Zrínyi buzdító beszéde az eskütétel előtt könyv 57. 5. ének.
8, Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni, festői képeket, túldíszített jelzőket használ – basa jellemzése (könyv 28.). Sokoldalúan hangulatteremtő, hangulatfestő kifejezésekkel jellemzi hőseit, érzéki hatású metaforákat, pompázó jelzőket és bizarr akusztikájú verselési formákat alkalmaz – basa külső és belső jellemzése (könyv 28.).
9, Ellentétek, kontrasztok és párhuzamok fedezhetők fel a jellemzésekben: a török tábor megosztottsága, egymást pusztító ellenségeskedése ellentétben áll a magyarok egységével, önfeláldozó hitvesi szeretetével. A pokol-menny ellentéte a mű elején és végén.
10, Tudatos szerkesztettsége, a számmisztika jellemzi. Zrínyi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll: utalás a szigetvári ostrom évére.
Szigeti veszedelem:
Műfaj: nemzeti műeposz. Keletkezés: 1645-46. Megjelenése: 1651, Bécs, egy kötetben: Adriai tengernek Syrenaia. Szigeti veszedelem (=Zrinyiász). Feszületre: óda, vallásos számvetés. Peroráció: zárás, életcéljának rövid összegzése
Cím értelmezése: szirén = költő.
Téma: Szigetvár 1566-os ostroma (dédnagyapja emlékének állít emléket)
Alapkoncepció: a magyarság múltbeli sikerei Isten ajándékai, de a magyarok hálátlanok voltak, bűnbe estek, így Isten büntetése a török támadás. Isten kilátásban helyezi a büntetés feloldását is, ha megtérnek a magyarok. Az óriási török létszámmal szemben a szigeti védőseregben igen kiváló erények testesülnek meg, ezért a magyarság pártjára vonja Istent.
Barokk eposz jellemzői:
Megtartja a naiv eposz jellemzőit (saját korának mutat példát egy múltbeli történelmi eseménnyel) és az eposzi kellékeket.
Keresztény hit jegyébe született: pl. a múzsa az invokációban Szűz Mária (a középkori himnuszok stílusában könyörög hozzá)
Mű célja: ideálteremtés: dédapja a halált a kereszténység védelméért vállalta a kereszténység, Krisztus nevében, nem a világi javak vezérelték a várvédőket, hanem az erkölcsi tisztaság (Athleta Christi = Krisztus katonája)
Háborújuk szent háború → haláluk a vértanúság rangjára emelkedik, így megvalósítja a költő a keresztény hit egyik legfontosabb etikai célját, Krisztus követését (Imitatio Christi)
Nemzeti bűn és bűnhődés gondolatát veti fel (lásd: alapkoncepció)
Angyalok szerepeltetése (pl. Mihály arkangyal leszáll a pokolba és Szulimánt a magyarok ellen szítja; a végén Gábriel vezetésével angyali légió viszi lelküket a mennyországba)
Idealizált eszménykép: a várvédők szilárd egységet alkotnak, erényeik a vitézi hősiesség, tisztaság, kitűnő vezér áll a sereg élén (ellentét a török sereggel)
Megdicsőült keresztény vértanú: legveszedelmesebb ellenségtől szabadította meg az országot és a kereszténységet
Szerkezet:
1-6. ének:
Ostrom előzménye, előkészítés célja: el akarja hitetni az olvasóval, hogy a török tábor ereje csupán nagyságában van, ezzel szemben a magyar erkölcsileg, a hadvezérek és a katonák kapcsolatát tekintve felette áll
1. ének: Eposz eszmei megalapozása. Ábrázolja és bírálja a magyarországi viszonyokat. Szulejmán elindul → ellenség nagyságának hangsúlyozása, hangoztatja, hogy a török tábor ereje nem a vezérekben, hanem a tömeg erejében rejlik. Tartalmaz 3 eposzi kelléket: invokáció, porpozíció, enumeráció. Zrínyi lelkesítő beszéde.
2. ének: Hadsereg felszerelésének bemutatása: kitűnő fegyverzet → fokozza az ellenség nagyságát, de a helyzet nem reménytelen, ha a magyarok megtérnek: Isten akkor megbocsát.
Szulejmán: méltóság, okos, vitézség, kegyetlen zsarnok, önző dicsvágy, embertelen magány. Zrínyi: hazaszeretet, erkölcsi fölény, bátor, leleményes, jó katonai képesség, tudatos, elszánt, felelősségérzet, egy eszmei ország eszmei vezetője.
Törökök: óriási tömeg, nagy katonai felkészültség, de csak a zsákmányszerzés és a zsarnoki kényszer tartja őket össze.
Magyarok: kis létszám, bátorság, bajtársiasság, kiemelkedő katonai képességek → követendő példaképek, emberi vonások → hitelesség alátámasztása.
3. ének: Siklósi csata: előkészíti a valódi csatát. Megismerjük alaposabban a két sereget csatában.
Hangsúlyozza a várvédők elszántságát és győzelembe vetett hitét. Öli a törököket → kiegyenlítődés, török önbizalmának csökkentése. Bemutatja a török hibákat: ellenség lebecsülése, éberség hiánya, elbizakodottság.
4. ének: Seregszemle a siklósi győzelem után, török pánik, Zrínyi készülődik.
5. ének: Magyar seregszemle (enumeráció). Zrínyi elbúcsúzik fiától.
6. ének: Megérkezik a török előhad. Almás-pataknál magyar győzelem.
7-13. ének:
Ostrom leírása, fő cél: magyarok és törökök különböző értékrendjének bemutatása.
7. ének: Megérkezik a teljes török had. Farkasics meghal, Demirhám ás Deli Vid párbaja.
8. ének: A török vezér bemutatása.
9. ének: Jurasics és Radivoj halála.
10. ének: Szerkezeti tetőpont, ostromének, Zrínyi hősiességének leírása.
11. ének: Legjobb törökök bemutatása: Rusztán és Delimán jó barátok, de Rusztán feleségét (Cumilla) Delimán is szereti → széthúzás
másodszor is összecsap Demirhám és Deli Vid: Deli Vid megöli Demirhámot.
12. ének: Delimán és Cumilla tragikus szerelme: megszöknek, de Cumilla meghal, Delimán visszamegy meghalni.
13. ének: Borbála és Deli Vid szerelme: Deli Videt elfogják, Borbála beöltözik töröknek és visszaszerzi.
14-15. ének:
Történelmi valóság → vereség
14. ének: Barokk eposz összes jellemzője megtalálható benne. Csodás elemek felvonultatása.
15. ének: A törökök tervezik a visszavonulást, amikor elfogják a várvédők postagalambját, amiből kiderül, hogy már nem tudják tovább védeni a várat, ezért kirohannak. Fizikai halál, de erkölcsi győzelem.
Verselés: magyaros: ütemhangsúlyos, négyütemű 12-es sorok, bokorrím.
Befejezés: Fizikailag elbuknak a magyarok (történelmi tény), de erkölcsileg győzelmet aratnak.
Keverednek a reális és irreális elemek: életszeretet, halálfélelem, hazaszeretet, szerelem – mesebeli bátorság, óriási erő, végzetszerűség. Az egész művön végigvonuló alapeszme újra felerősödik: önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség, Imitatio Christi.
Mondanivaló: Saját korának szóló figyelmeztető felhívás: erkölcsi fölénnyel, vitézséggel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt; konkrét utalás a jelen és jövő feladataira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése